Psalms 56

Avagy nincs értelem a hamisságnak cselekvőiben, a kik az én népemet megeszik, mintha kenyeret ennének, a kik az Istent segítségül nem hívják? ^a1Ott félnek nagy félelemmel, a hol nincsen félelem; mert az Isten elszéleszti azoknak tetemeit, a kik tábort járnak ellened; megszégyeníted azokat, mert az Isten megveti őket. ^b 2Oh, vajha eljönne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza az ő népének foglyait, örül majd Jákób és vigad Izráel! 3

Könyörgés szabadításért

4Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; ^c 5Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? ^d 6Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem! ^e 7Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire. 8Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. Szela. ^f 9Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója. ^g 10Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket. ^h 11Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó. ⁱ 12Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen. 13